Karrierest az ELTE ÁJK-n

A Bibó István Szakkollégium szervezésében négy gyakorló jogász látogatott az ELTE ÁJK-ra, hogy bemutassák az általuk választott jogászi pályát, annak szépségeit és árnyoldalait is.

A Karrierest névre keresztelt esemény meghívott előadói Aáry-Tamás Lajos, az Oktatási jogok biztosa, Costopulos Orestis, Központi Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese, Gimesi Ágnes, a Fővárosi Törvényszék bírája és Marosi Zoltán, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere voltak. A listából kitűnik, hogy az est során a jogászság négy egészen különböző ágával ismerkedhettek meg a hallgatók.

A rövid előadások sorát Marosi Zoltán kezdte, aki a nemzetközi ügyvédi irodák világába engedett betekintést. Az ilyen típusú irodák egyik jellemzője, hogy több nyelven lehet és kell ellátni a jogi feladatokat, valamint van lehetőség külföldi ügyfelekkel is együttműködni. Zoltánéknak például több olyan ügyfele is akad, akikkel soha nem találkozott, kommunikálni általában email útján szoktak. Ennek egyik következménye ugyanakkor az is, hogy ha Los Angelesben valamilyen probléma merül fel, akkor rendelkezésre kell állniuk, legyen akármennyi is az idő itthon.

Zoltán kiemelte, hogy ma már igen sok ügyvéd praktizál Magyarországon, jelentős részük pedig meghatározott ügycsoportokra specializálódott. Úgy látja, az ügyvédség sok tekintetben olyanná vált, mint az orvoslás. Utóbbiban elkülönülnek a belgyógyászok például a fül-orr-gégészektől, ugyanígy a jogi hivatásban is akadnak szinte kizárólag versenyjoggal foglalkozó jogászok, amilyen ő is.

A sort Gimesi Ágnes folytatta, aki a bírói hivatás különböző aspektusait mutatta be. Hangsúlyozta, hogy egy bírónak felkészültnek kell lenni.

Ha érzik a felek, hogy felkészületlen bíróval van dolguk, akkor tárgyalásvezetési problémák merülnek fel, ez pedig veszélyezteti az eljárás lefolytatását.

A felkészültség mellett, fejlett empatikus készségekre is szükség van, enélkül ugyanis lehetetlen megérteni a felek motivációt.

Megtudhattuk, hogy a legtöbb jogi pályához hasonlóan a bírói hivatás sem merül ki napi nyolc óra munkavégzésben. Az éjszakák ugyanis hosszúak, és tökéletesen alkalmasak egy-egy ítélet megírására. A bírói hivatás legnagyobb árnyoldalaként azt emelte ki, hogy ez egy magányos szakma – az ember általában egyedül dolgozik, ha vannak is kollégák, nekik is megvannak a maguk ügyei. Ezen kívül megjegyezte, hogy azzal ellentétben, amikor ő végzett az egyetemen, ma nagyon nehéz bekerülni egy bíróságra. Meghatározott számú bírót vesznek fel, így a jelentős számú jelentkező közül csak a legjobbak nyerhetnek el egy állást.

Costopulos Orestist sokáig a polgári jog érdekelte. Állítása szerint az is előfordult, hogy büntetőjogból „csak átcsusszant egy kettessel”. Csak az egyetemi évek után, ügyvédi irodában töltött gyakorlata során jött rá, hogy a magánjog mégsem az a terület, amivel foglalkozni szeretne. Elkezdte képezni magát, tárgyalásokra járt, bírósági határozatokat olvasott és végül az ügyészségen helyezkedett el. A történet tanulsága tehát az, hogy nem kell kétségbe esni, ha a jogi tanulmányok során nem kristályosodik ki az érdeklődési területünk, ez sokszor csak a gyakorlat során történik meg. Azóta több nagy üggyel volt dolga, ilyenkor sajtó jelenlétében kellett végeznie a dolgát, ami szerinte első alkalommal kifejezetten nehéz volt.

A külső tényezőket azonban ki kell zárni, azok semmilyen módon nem befolyásolhatják a munkáját.

Mindenkinek ajánlja, hogyha érdekli a büntetőjog, bátran adja be a jelentkezését az ügyészségre – az ügyészképzést pedig kifejezetten jónak tartja.

Aáry-Tamás Lajos felelevenítette, hogy amikor ő a Bibó István Szakkollégium tagja volt, a szakkollégisták között állandó vita tárgyát képezte, hogy mire kell fektetni a hangsúlyt az egyetemi évek során: egy jogterülettel kapcsolatos ismeretek alapos elsajátítására, specializációra, vagy pedig az egyetemista lét minden aspektusát magába foglaló, élményekben gazdag életre. Ő azon az állásponton volt, hogy ebben a korban az életet habzsolni kell, ilyenkor lehet ugyanis rengeteg dolgot megtanulni, és nem csak jogi ismereteket kell megszerezni, hanem színházba, bulizni is kell járni. Felhívja a figyelmet, hogy amikor az ember elkezd dolgozni, akkor már nem igazán lesz ideje például irodalmat olvasni. Az egyetemistáknak rengeteg lehetőségük van (ma talán még több is mint tíz-húsz éve), ezeket pedig államvizsgák után már nem lehet kihasználni.

A Karrierest során a résztvevők négy tartalmas előadást hallhattak, melyeknek cikkünkben csak morzsáit tudtuk felvillantani. Hallgatóként érdemes minél több ilyen jellegű eseményen részt venni, hiszen az elhangzottak motiválják az embert a tanulmányaiban, továbbá segítségükkel bepillantást nyerhetünk abba, hogy mit is lehet kezdeni egy jogi diplomával.

Fodor Dániel Roland

***

Ha szeretnél az egyetemi évek után könnyebben elindulni a munkaerőpiacon, vagy éppen pont az álláskeresés idegőrlő időszakában vagy, akkor segítségedre lehetünk! Regisztrálj az Arsboni ősszel indulő Karrieroldalára az alul található boxban, és kezdd el építeni Te a saját jövődet!

Jog. Karrier. Arsboni.

Tetszett a cikk?

Oszd meg az ismerőseiddel is!