Amikor a toll az erősebb
Gyakornoki munka, újságírás és jogászi hivatás. Hogyan férnek el ezek egymás mellett? G. Szabó Dániel korábban dolgozott újságíróként az Indexnél, valamint az Átlátszó Oktatásnál is, jelenleg a Helsinki Bizottság rendészeti programjának jogi előadója. Jogászi karrierpályákat bemutató sorozatunk következő részében az újságírásról beszélgettünk korábban ezen a területen dolgozó interjúalanyunkkal. Arról beszélgettünk, hogy miért fontos ez a hivatás, kiknek ajánlja ezt a pályát, valamint mit gondol az újságírók magyarországi helyzetéről, megbecsültségéről.
Jogász végzettséggel számos pálya közül választhat az ember. Hogyan képzelted el a jövődet, amikor még egyetemista voltál?
Mint minden egyetemistát, engem is inkább a klasszikus területek, az alkotmányjog vagy a polgári jog érdekelt, és az újságírás egyáltalán nem vonzott. Később elkezdtem egyetemi ügyekről írni, majd egy elég kacifántos úton újságíró lettem.
Mi volt, ami hasznos volt, ami nagyban segítette a karrieredet az egyetemi évek alatt?
Olyannyira nem merült fel az, hogy újságíró legyek, hogy nem is nagyon tudnék megnevezni kurzust az egyetemről, ami ebben kifejezetten segített.
Kipróbáltad magad ügyvédi irodáknál is gyakornokként. Mi vezetett mégis egy másfajta irányba?
Multinacionális vállalatoknak dolgozó nagy ügyvédi irodáknál gyakornokoskodtam az egyetem alatt. Nem kötött le igazán, hogy ezekben az ügyekben az egyik multitól a másikhoz került egy nagyobb összeg, vagy felvásárolták egymást. Az újságírásban megtetszett, hogy közvetlenül lehetett látni a munkám hasznát. Most ugyanezt érzem egy NGO-nál dolgozva.
Újságírói pályára többen adják a fejüket jogászi végzettséggel. Milyen motivációk vezettek erre a pályára?
Nagyon hasznos, ha sokszínű sajtó van egy társadalomban. A sajtónak van visszatartó ereje:
minden korrupciós ügy vagy feltárt visszaélés nagyon fontos egy demokratikus rendszerben.
Már nem dolgozom újságíróként, de szólásszabadsággal jogászként azóta is foglalkozom.
Milyen személyiségjegyek a legfontosabbak szerinted az adott pályán?
Nehéz kérdés, mert az újságírás egy nagyon változatos pálya. Az biztos, hogy a stresszt nagyon jól kell tűrni. Nem ritka, hogy ideges politikusok telefonálnak a cikkek után, vagy indítanak pereket. Magyarországon szinte minden politikával foglalkozó újságírót pereltek már be a munkája miatt, ami részben a törvényeknek, részben a bírói gyakorlat hiányosságainak köszönhető.
Mi volt az újságírói karriered legizgalmasabb élménye?
A legjobb talán az volt, amikor interjúkat készítettem. Nagyon izgalmas volt megtapasztalni, hogy politikusokkal hogyan kell beszélni, hogyan lehet jó kérdéseket feltenni. Ez egyébként a jogi munkában is használható tapasztalat.
Mi jelentette a legnagyobb nehézséget munkád során?
Ugyanannyi türelem kell, mint amennyi gyors reakció. Van, amikor hónapokig dolgozik az ember ugyanazon a sztorin, és csak később lesz eredménye, akkor viszont gyorsan kell lépni. Előfordult például, hogy egy politikust hetekig nem tudtunk elérni, aztán hirtelen, éppen amikor a McDonald’s-ban vártam a hamburgeremre, jött a hívás tőle. Ilyenkor azonnal kell tudni reagálni.
Mit gondolsz a magyarországi újságírók helyzetéről? Van-e bármilyen különbség a külföldi megbecsültség/hozzáértés között?
Az itthoni és a nyugati újságírás közötti fő különbség a pénz. Nem azért jobb a vezető lapok színvonala a gazdag országokban, mert jobb újságírók dolgoznak ott, hanem azért jobbak az újságírók, mert több pénz van. A magyar szerkesztőségek például nem tudnak külön oknyomozó csapatokat fenntartani, amelyek esetleg havonta csak egy nagy cikket írnak. Túlterheltek és nincsenek eléggé megfizetve a magyar újságírók.
Miért javasolnád ezt a hivatást a végzett jogászoknak?
Ahhoz, hogy valaki újságíró legyen, mindenképpen elhivatottság szükséges. Aki sok pénzt akar keresni, ne ezt a szakmát válassza, ügyvédként vagy más jogászi szakmákban sokkal többet lehet keresni.
A jogi képzés viszont hasznos az újságírásban: parlamenti közvetítések, bírósági ügyek, oknyomozó cikkek, korrupciós botrányok… ezekben mind lehet használni a jogi tudást. Nagyon izgalmas ez a szakma, sok helyre el lehet jutni és közel lehet kerülni a tűzhöz. Változást lehet elérni egyes területeken, de legalábbis nehezebbé lehet tenni a korrupt vezetők helyzetét.
Szalai Flóra
Jogászként a civil szférában
Úgy érzed, akár a hivatásod is lehet a civil aktivitás? Ismerd meg a lehetőségeidet!
További interjúk:
Aki a környezetjogért egyenesen a Harvardig ment
Amikor kiderül, hogy az önkéntes ügyvéd nem paradoxon