Visszavonhatom a velem készített interjút?

Képzelje el, hogy békésen sétál az utcán, amikor egy riporter – háta mögött az operatőrrel – megjelenik ön előtt, és különböző kérdéseket tesz fel. Ön válaszol, majd miután elköszöntek egymástól döbben rá arra, hogy esetleg butaságokat mondott, és ha bárki látná a felvételt, akkor biztosan rossz véleménye lenne önről.

interjú

Az előbbi szituáció többeknek ismerős lehet, és nyilvánvalóan senki sem szeretne bolondot csinálni magából ország-világ előtt. Hogyan kell viselkedniük az újságíróknak? Van-e egyáltalán valamilyen módja annak, hogy még ha először bele is egyeztem a felvétel elkészítésébe, utólag máshogy határozzak?

Vizsgáljuk meg az interjúalanyok személyiségi jogait!

Először is tisztázzuk, hogy a képmáshoz való jog egy személyiségi jog, amelynek a védelme minden embert születéstől fogva megillet. Ez azt is jelenti, hogy mindenkinek a hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy róla felvétel készüljön, továbbá

MEGAKADÁLYOZHATJA, HOGY A MÁR ELKÉSZÍTETT FELVÉTELT NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK.

A képmásról szóló rendelkezések vizsgálata során közömbös, hogy a személy rögzítése fénykép, videofelvétel vagy akár rajz útján történt-e. A törvényi szabályozás mindegyikre kiterjed, és mindegyik az oltalma alatt áll.

A régi és az új Polgári Törvénykönyvben kisebb változások figyelhetőek meg e személyiségi jogot illetően. Az 1959-es szabályozás a visszaélésszerű magatartást, valamint az érintett hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalt szankcionálta.

Lefilmezhetnek, ha nem teszik közzé?

Az új Ptk. szabályozásának újdonsága, hogy már a képmás, a hangfelvétel hozzájárulás nélküli, jogszerűtlen elkészítése is jogsértő, és nem csak akkor lehet az igazságszolgáltatás szerveihez fordulni, ha a felvételt engedély nélkül teszik közzé, hanem akkor is, ha azt hozzájárulás nélkül készítették el.

Ahogy a korábbi Polgári Törvénykönyvben,

A HOZZÁJÁRULÁS NEM FELTÉTLENÜL KÍVÁN MEG ÍRÁSBELI BELEEGYEZÉST, MEGVALÓSÍTHATÓ RÁUTALÓ MAGATARTÁSSAL IS,

például ha az érintett megáll az utcán, és válaszol a feltett kérdésekre, vagy belenéz a kamerába, tudomásul veszi, hogy felvétel készül róla.

interjú

A felvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás azonban nem jelenti a felhasználás engedélyezését is.

A NYILVÁNOS KÖZSZEREPLÉSEK ÉS A TÖMEGFELVÉTELEK TOVÁBBRA IS KIVÉTELT KÉPEZNEK A SZABÁLYOZÁS ALÓL.

Mi számít nyilvános közszereplésnek és tömegfelvételnek? 

A közszereplést nem az határozza meg, hogy hány ember előtt mutatkozik az illető, hanem az, hogy ezt milyen témában teszi. A közszereplés a köz érdekében való megszólalással valósul meg. Például egy társasház közgyűlésén a képviselő közérdekű ügyekről beszél. Tömegfelvétel, nyilvános rendezvények esetében beszélhetünk passzív – aki például csak nézelődik -, és aktív tömegről is – aki gyülekezés esetén például hangoztatja véleményét. Kialakult, egységes gyakorlat nincs; a sajtó munkatársainak az a tanács, hogy a csak álldogáló, semmilyen – az eseményhez fűződő – jelzést nem viselő személyről portréfotó lehetőség szerint ne készüljön.

A bíróság ilyen helyzetekben mindig az eset összes körülményét figyelembe véve határoz. Ezért fordulhat elő, hogy a bírósági gyakorlat sokrétű, nincs egységes álláspont.

Sajtószabadság?

Kérdés, hogy ez mennyire veszélyezteti a sajtószabadság érvényesülését.  Az akaratlan öncenzúra, az eljárások gyakoriságának növekedése mind a szabályozás következményei lehetnek.

A SZÓBELI TILTAKOZÁS ELMARADÁSA VAJON EGYENLŐ A BELEEGYEZÉSSEL?

Komoly probléma, hogy a médium gyakran nehezen tudja bizonyítani, hogy az érintett beleegyezett a felvétel elkészítésébe, és közzétételébe is, ha mindezeket pontosan nem jelentette ki, ráutaló magatartását – pl. a kamerába nézett, válaszolt – pedig később cáfolja. Hiszen mondhatja, hogy nem tudta, hogy be van kapcsolva a kamera.

A Miskolci Törvényszék egy ezzel kapcsolatos ügyben hozott az interjúalany számára kedvező ítéletet, amikor 800 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg egy vasutasnak. A felperes egy sztrájk alatt beszélgetett a riporterrel, amit később megbánt. A vasutas állítása szerint nem tudta, hogy felvétel készül mindarról, amit mond, a tévé pedig nem tudta bizonyítani az ellenkezőjét.

kover-laszlo

A közszereplőknek megengedett, hogy a tevékenységükkel összefüggő eseményeken megtagadják a felvételek elkészítését és közzétételét? A hangsúly a közérdeken van, a tűréshatáruknak szélesebbnek kell lennie, ezért ilyen esetekben tűrniük kell a személyiségi jogaik korlátozását.

Kövér László a napokban azon háborodott fel, hogy a sajtófolyosón egy újságíró kérdezett tőle. A Mandiner munkatársa a házszabálynak megfelelően tette fel kérdéseit, mire a házelnök közölte vele, hogy nem szabad kérdezni. Válaszában az Európai Parlament szabályozására hivatkozott, majd hozzátette, szigorítani fogja a szabályokat, hogy ilyesmi a jövőben ne történhessen meg.

A képek forrása: itt és itt.

Szalai Flóra, egykori Arsboni Gyakornok

 

Tetszett a cikk?

Te is foglalkoznál hasonlóan érdekes témákkal?

Nézd meg az Arsboni Gyakornoki Programját és jelentkezz február 11-ig!

Van még egy kis időd? Olvasd el többi cikkünk is!

Hogyan tanuljunk jogot? Négy tanulási technika, amivel fejlesztheted a memóriád

A jogi diploma megszerzéséhez vezető úton hatalmas elméleti tudásanyagot kell elsajátítania a hallgatóknak: tudniuk kell memorizálni és felidézni jelentős mennyiségű jogszabályszöveget, esetjogot, fogalmakat és felsorolásokat. Ez pedig nem mindig megy olyan könnyen....

Tanulástechnikai tréningsorozat

Tanulástechnikai tréningsorozat Érezted már úgy, hogy a vizsgaidőszak végére nemcsak minden energiád, de az életkedved is eltűnt? Most kezdted az egyetemet, és még nem tudod, hogy hogyan tudsz ekkora anyagokat elsajátítani? A vizsgák előtt nem tudsz aludni, s annyira...

Ha bármit kérdezhetnél a főnöködtől, mi lenne az?

Ha bármit kérdezhetnél a főnöködtől, mi lenne az? Az Arsboni Karriernapon az a célunk, hogy kertelés nélkül megtudhassátok a titeket ténylegesen érdeklő infókat, hogy a hozzátok legjobban passzoló munkhalyet választhassátok ki! Tényleg hajnali kettőig is bent szoktak...

Hogyan válasszak magamnak munkahelyet?

Nem tudod, milyen szempontok alapján válaszd ki a neked megfelelő munkahelyet?

Bértárgyalás 1*1 – Négy tipp, hogy a legjobb fizetést harcold ki

Bértárgyalási 1*1. Négy tipp, hogy a legjobb fizetést harcold ki Hogyan képviseld érdekeidet sikeresen egy tárgyaláson anélkül, hogy átlépnél egy bizonyos határt? Hogyan határozd meg bérigényedet reálisan? Meddig mehetsz el fizetési igényeid érvényesítésénél? Íme...

Ilyen egy nap a DLA Piper ügyvédjeként!

Véget ért az idei ‘Lawyer for a Day’ jogesetmegoldó verseny. A döntőjébe jutott hallgatóknak magyar startupot kellett képviselniük egy holland befektetővel való tárgyaláson, miközben kollégáinkkal is együtt kellett működniük – igazán élethű volt a szimuláció....

Dolgozz egy európai nagyvárosban, a világ egyik vezető ügyvédi irodájánál

Idén is meghirdeti clerkship programját a Baker McKenzie Ambiciózus negyed- vagy ötödéves joghallgató, vagy frissen végzett jogász vagy? Szívesen dolgoznál külföldön, a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodájánál? Egyedülálló szakmai tapasztalatra tennél szert, miközben...

Bízz magadban és a csapattársaidban – Interjú Deli Jankával

Prezentációs készségek, networking, egyedülálló szakmai tapasztalat. A tavalyi Lawyer for a Day egyik díjazottjával beszélgettünk.

A verseny, ami leginkább egy társasjátékhoz hasonlít

A versenyen tapasztaltakról beszélgettünk a tavalyi győztes csapat tagjával, Varga Yvettel.

Karrierest az ELTE ÁJK-n

Gyakorló jogászok meséltek pályájukról.