2 dolog, amiről nem is gondoltad volna, hogy segíthet a tanulásban

2 dolog, amiről nem is gondoltad volna, hogy segíthet a tanulásban

Közeleg a nyári vizsgaidőszak, így lassan halmozódnak a könyvek, jegyzetek, kinyomtatott diasorok az asztalon, s ezzel együtt a félelem és a stressz is növekszik. A jogi egyetemen különösen kihívás egy-egy vizsga, hiszen sokszor beláthatatlan mennyiségű anyagot kell befogadnunk. Íme két kutatások által is alátámasztott tipp, amiről nem is gondoltad volna, hogy nagyban befolyásolják a vizsgaidőszakban elért eredményedet, s azt, hogy mennyire visel meg a tanulás.

Legyen tanulási terved, stratégiád!

Egy érdekes kutatás rámutatott arra, hogy ha tanulási stratégiában gondolkodsz, akkor nemcsak jobb jegyeket érsz el a vizsgán, de sokkal nyugodtabb is leszel tanuláskor, mert úgy érezheted, hogy te kontrollálod az eredményeiket. A kutatásban résztvevőket megkérték, hogy gondolkozzanak el a várható kérdéseken, és gyűjtsenek össze 10-15 különböző forrást, amelyet a felkészüléshez használni fognak. Ezek a források lehetnek ismétlő gyakorlatok, tanulócsoportok, fogadóóra, könyv, órai jegyzet, egy jogász ismerős, bármi. A tanulási tervben azt is végig kellett gondolniuk, hogy ez a forrás miért fontos, és egy konkrét tervvel kellett előállniuk arra, hogy az adott eszközt mikor, hol és hogyan fogják használni. Ezen kívül a kutatásban azt is mérték, hogy mennyire követik a tanulók a saját tanulási tervüket, így rá voltak kényszerítve, hogy reflektáljanak arra, hogy a terveiket hogyan ültetik át a gyakorlatba. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy akár 5-10%-kal jobb jegyet lehet szerezni akkor, ha van tanulási terved.

Hogyan tudjuk ezeket a tanulságokat a gyakorlatban is alkalmazni? Az alábbi lépések segíthetnek abban, hogy hatékony tanulási tervet állíts össze:

Vedd számba a forrásaidat, és gondold végig, hogy melyek lesznek számodra a leghasznosabbak. Ha elgondolkozol a vizsga lehetséges kérdésein és témáin, akkor mi hasznosabb, elolvasni az egész könyvet, átvenni a jegyzeteket, felhívni egy jogász ismerőst és elmagyaráztatni vele, vagy átolvasni az órai jegyzeteket, esetleg a tanulási időt jogesetek megoldásával tölteni? Így biztos, hogy azokat a forrásokat fogod használni, amelyek sokkal hasznosabbak a többinél. Amikor a jó módszereket alkalmazod, akkor a tanulás is könnyebbé válik.

Készíts egy tanulási tervet, amely arra ösztönöz, hogy stratégiában gondolkodj! Ez túlmegy azon, hogy szimplán felírod, hogy melyik nap hány oldalt kell megtanulnod. Építsd be a tanulási tervedbe a forrásokat. Lehet például, hogy azt tűzöd ki célul, hogy az első nap átolvasod az órai jegyzeteidet, hogy megértsd a nagyobb összefüggéseket. Majd a következő napokban átolvasod a törvényt s a fontosabb részeket megtanulod fejből. A következő napokban pedig a törvény segítségével megoldasz pár jogesetet, amelyet aztán a csoporttársaiddal átbeszéltek. Esténként olvasgathatsz bírói döntéseket, hogy a gyakorlatban is lásd a rendelkezések alkalmazását. A diákat pedig előveheted a tanulási időszak végén, hogy azokat használd fel az ismétléshez. A tanulási terv tehát magában foglalja azt, hogy átgondolod, hogy a forrásaidat, módszereidet mikor, hol és hogyan fogod használni.

Motiváld magad arra, hogy kövesd a tanulási tervedet! Erre jó példa lehet az, ha esténként írsz egy tanulási naplót a tanulási terv mellett, ahol átgondolod, hogy melyik eszköz volt hasznos, melyik módszer működött. Itt előfordulhat például, hogy már az első nap rájössz, hogy a diákból tanulás egyáltalán nem hatásos, mert a nap végére semmi nem maradt meg. Ekkor a következő napra már új tervvel állhatsz elő ahelyett, hogy hasznos napokat vesztegetnél el.

 

Sportolj legalább fél órát minden nap!

Egy-egy húzósabb vizsgaidőszakban könnyű beleesni abba a csapdába, hogy minden dolgot a tanulás mögé helyezünk, főleg azokat, amelyeket kedvtelésből vagy szórakozásból szoktunk csinálni. Hiszen elmenni az edzőterembe legalább 2 óra utazással együtt, ami rengeteg időnek tűnik, a napi tanulási adag pedig már így is végeláthatatlan. Így inkább otthon maradsz, s fájó háttal a könyv fölött görnyedsz, vagy az ágyban kuksolsz, mert már sehogy sem tudsz megülni. Fáradtnak érzed magad, de igazából mentálisan vagy fáradt, nem fizikailag. Főleg ha egyébként rendszeresen sportolsz, a mozgás beáldozása csak ront a hatékonyságodon, s a végén egyáltalán nem is fogod azokat az extra órákat hatékony tanulással tölteni. A mozgás viszont segítene levezetni a feszültséget, kikapcsolni az agyadat, elfárasztani a testedet, hogy aztán éjszaka sokkal jobban tudj aludni. A mozgás az egyik leghatékonyabb kikapcsolódási forma.

Ezt mindannyian biztos sokat hallottátok már. De tudjátok, hogy pontosan milyen hatással is van a mozgás az agyatokra? Egy kutatás szerint napi fél óra mozgás és fél óra meditáció nemcsak a testi jóllétet növeli, hanem csökkenti a levertséget és az idegességet is. De ami a legérdekesebb: a mozgás neurogenezishez, azaz új idegsejtek létrejöttéhez vezet az agyunknak abban a részében, amely a hosszútávú memória építéséért felelős. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a napi mozgás tulajdonképpen segít abban, hogy az aznap megtanult dolgok megragadjanak – könyv fölött görnyedés nélkül.

Ha az esti futás közben arra gondolsz, hogy most igazából csak elraktározod a mai nap tanultakat, akkor már rögtön nem elpazarolt időnek tűnik az egész, nem? 

Érdemes tehát a tanulási tervetekbe, a napi beosztásotokba be is tervezni a napi mozgást, hogy biztosan ne ezt halasszátok el a nap végén. Ha szeretnétek megtanulni, hogy hogyan lehet hatékony vizsgatervet összeállítani, és hogyan tudjuk úgy beosztani az időnket, hogy a nap végn a hobbijainkra is jusson idő, akkor jelentkezzetek a jövő héten induló tanulástechnika tréningsorozatra, ahol többek között ebben is segítséget nyújtunk nektek!

***