Jogászi életpályák – harmadik rész:
az ügyészi szolgálat

 

Két hete egy olyan cikksorozat indítását jelentettük be, amiben az egyes jogászi pályákban rejlő előnyökről és hátrányokról számolunk be, ezzel is segítve, hogy karrieretekkel kapcsolatban megalapozott döntést hozzatok. Múlt héten az ügyvédjelöltekről írtunk. Most az ügyészi pályaképről próbálunk minél több információt megosztani veletek.

Ki az ügyész és mit csinál?

Az ügyészről élő elsődleges (a vád képviselője) és másodlagos (az állam és a közérdek érdekében eljáró szerv) kép lényegében már a középkorban kialakult. A 17-18. századi tiszti ügyészek feladata volt például az árvákról való gondoskodás. A szocialista korszakban a közérdek nevében az ügyésznek nagyon széles jogosítványai voltak (lényegében bármely polgári perbe korlátlanul beavatkozhatott), melyekből a rendszerváltás után a jogalkotó és az Alkotmánybíróság nyesett vissza. Az ügyészi szervezetet jelenleg a 2011. évi CLXIII. tv., míg az ügyészek jogállását és életpályáját a 2011. évi CLXIV. tv. szabályozza.

Az előbbi törvény alapján az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség ezen felül a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén fellép a törvényesség érdekében.

Az ügyész történelmileg kialakult kettős feladatköre a mai napig fennmaradt. Az, hogy ő képviseli a vádat, nagyjából köztudomású ténynek tekinthető, de ugyanilyen fontos tevékenységet fejt ki a közérdek védelmében. Így ellát környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat, valamint eljár fogyasztóvédelmi, illetve szabálysértési ügyekben is, de a tőkepiaci törvény is szignál rá hatáskört. Ezen felül az ügyész ellát még sajtószővivői feladatokat is. Ennek körében a sajtón keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot. Nem túlzás azt állítani, hogy az ügyész tevékenysége tulajdonképpen valamennyi jogterületet érinti.mondta el kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya. 

Ami igazából azonban ezt a szakmát igazán széppé teszi, hogy az ügyész a büntetőeljárásban az állam büntető igényét jeleníti meg.

„Maga az ügyészi hivatás és az elvégzendő munka nagy szakmai kihívás elé állítja az embert, az állam büntetőjogi igényének érvényesítése pedig magasztossá teszi ezt a hivatást.”

– mondta egy nyolc éve az ügyészi kötelékben szolgáló megkérdezettünk. „Nagyon örülök, hogy idekerültem. És ez tényleg így van, nem szépítem a dolgokat. Aki büntetőjoggal akar foglalkozni, annak nagyon ajánlom. Valóban lehet tanulni, de dolgozni is kell érte” – mondta egy körülbelül ugyanannyi idő óta a pályán lévő ismerősöm.

A dörgő hangú vádbeszéd megtartása sok jó szónoki képességgel rendelkező jogászhallgató előtt egy nagyon vonzó perspektíva. Sajnos azonban, mint az élet minden örömére, erre is rá lehet unni. Nem ritka, hogy tíz év után az illető ügyész már azért könyörög, hogy ne küldjék tárgyalni. A perbeszédek egy idő után sablont követnek, az ember rutinból kezdi csinálni. Egyébként a munkaidő egy kisebb része telik ilyen típusú feladatok ellátásával, például panaszok elutasításánál itt is bőven kijut a ctrl-c, ctrl-v típusú munkákból.

Hogyan lesz valaki ügyész?

Ahhoz, hogy valaki ügyésszé váljon, három évig ügyészségi fogalmazói munkakörben kell tevékenykednie, majd szakvizsgát tennie. Ezután jön legalább egy év alügyészi munka, majd sikeres pályázat esetén az ügyészi kinevezés. Az egyik pozícióból a másikba lépés azonban nem automatikus. A pozíciókat mindhárom kategória esetében a Legfőbb Ügyész írja ki meghatározott szolgálati helyekre. 2016-ban 33, 2018-ban 10 ügyészségi fogalmazói, 2017-ben  63, idén eddig 19 alügyészi, 2017-ben összesen 64 ügyészi, 27 vezető állású ügyészi és 6 magasabb vezető állású ügyészi (összesen 97), idén 34 ügyészi, 13 vezető állású ügyészi és 2 magasabb vezető állású ügyészi (összesen 49) álláshelyre írt ki pályázatot az ügyészség – tudtuk meg a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztályától.

Fogalmazói pozíció esetén alapelvárás a legalább “cum laude” minősítésű jogi diploma. Az ügyészi pálya rendkívül népszerű, ezért a fogalmazói helyekre évek óta többszörös a túljelentkezés. Az elbírálásnál nemcsak a kiváló tanulmányi eredmény, a nyelvtudás, illetve a pályázó szakmai-tudományos tevékenysége játszik szerepet, hanem az is, hogy a jelölt mennyire rátermett, az ügyészi szervezet iránt mennyire elkötelezett, illetve milyen verbális képességei vannak. osztotta meg velünk a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya.

„Az én megyémben hat éve nem volt kiírás fogalmazói helyre” – mondta egyik megkérdezettünk. Ez rögtön rá is világít az ügyészi pálya egyik nagy hátrányára: ha az adott évben csak Heves megyében van hely, akkor az ország nyugati feléből is oda kell költözni, vagy várni, amíg nem nyílik új pozíció közelebb.

Az ügyészi (fogalmazói, alügyészi) fizetést az ügyészek jogállásáról törvény szabályozza, a kifizethető összeg pedig bértábla alapján kerül megállapításra. Ez azt jelenti, hogy a fizetés a jogszabály által meghatározott alapilletményből és az idővel növekvő szorzó szorzatából áll, melyhez jönnek még különféle pótlékok (pl.: nyelvvizsgapótlék, aszerint kialakított pótlék, hogy az illető milyen hatáskörű ügyészségen lát el szolgálatot stb.). Ezek alapján a fizetés a jogszabályok alapján pontosan meghatározható. Fontos tudni azonban, hogy az így meghatározott összeg is egy szűk sávon belül mozog. Az, hogy a konkrét fizetés a sáv felső vagy alsó határa felé közelít, mindig az adott illető teljesítményének belső értékelésétől függ. Amikor a cikk további részében körülbelüli összeget határozunk meg, az ennek a konstrukciónak a következménye. Ezek az eltérések egyébként havi maximum pár ezer forint eltérést jelenthetnek.

Jelenleg az alap fogalmazói fizetés bruttó 265.000 körül van, mely a fogalmazói időszak alatt növekszik. A fogalmazók a szakvizsgához szükséges 3 év joggyakorlatuk alatt az ügyészség teljes tevékenységébe betekintést nyernek, különböző szakterületeken hónapokat eltöltve. A fogalmazókat a járási ügyészségen általános, gazdasági, közlekedési és fiatalkorúak csoportjába osztják be, ahol eltöltenek 2-3 hónapot, az adott csoport tevékenységével kapcsolatos aktákat feldolgozva. Főügyészségen is több hónapot töltenek el, mind tárgyalásokat látogatva, mind nyomozás-felügyeleti tevékenységet ellátva. A joggyakorlat alatt a fogalmazó a büntetés-végrehajtási csoport, valamint a közérdekvédelem tevékenységébe is betekintést nyer. Egyébként a fogalmazó szinte az ügyésszel és alügyésszel azonos munkát végez, ugyan kiadmányozási jog nélkül és korlátozott tárgyalási tevékenységgel, de a fő feladata az ügyészi munka elsajátítása és a szakvizsgára való felkészülés” – avatott be a részletekbe egyik forrásunk.

Az alügyészi szintről a következő konkrétumokat tudtuk meg: „A kezdő alügyész havi bruttó fizetése kb. 420.000 Ft. Az alügyészi tevékenység már szinte megegyezik az ügyészi tevékenységgel: a tárgyalási tevékenysége annyival szűkebb, hogy nem járhat el fiatalkorúakkal szembeni eljárásokban tartott tárgyaláson, egyébként ügyészi munkát végez, szűkebb kiadmányozási jogkörrel.

Az ügyészi pozícióról megkérdezettünk az anyagiak tekintetében az alábbiakat osztotta meg velünk. „Jellemzően megüresedő helyekre írják ki a pályázatokat. A kezdő ügyészi alapilletmény bruttó 498.000 Ft. Az ügyész 3 évente lép fizetési fokozatot, amely 5-10 %-os fizetésemeléssel jár. Az alapilletményen túl pótlék jár kiemelt járási ügyészségen, főügyészségen, fellebbviteli főügyészségen, valamint a Legfőbb Ügyészségen végzett ügyészi (és vezetői) munkáért.”

Mi vár az ügyészségen?

Aki stabilitást és kiszámítható karrierutat is szeretne, annak az ügyészség egy jó választás lehet. Fiatalon talán sokakban megvan a kötött munkaidő iránti enyhe lenézés, az életpálya-modell meg többeket akár meg is mosolyogtathat, de tíz év múlva család mellett ezek nem feltétlen jönnek olyan rosszul. Az ügyészi éves alapszabadság 30 nap, amely a fizetési fokozattal, vezetői beosztással együtt nő. A munkaidő napi nyolc óra, pénteken rövidebb munkaidő-beosztással. Azonban függetlenül attól, hogy az ügyész tárgyal vagy sem, a rá szignált irodai munka ugyanannyi marad, így néha haza kell vinni az aktákat.

„Összességében azonban az ügyészség egy elég családbarát munkahely”

– tudtuk meg.

Külön öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy az információk gyűjtésében készséggel állt rendelkezésre volt rómaijog-oktatóm, dr. Ragány Zoltán. Ő egy nem feltétlen szokványos jogászi karriert futott be: több mint tíz év ügyészségi szolgálat után védőügyvédi karrierbe kezdett.

Telefonos beszélgetésünk során először arról akartam meggyőződni, hogy mennyi igazság van abban, hogy ebből a munkából ki lehet égni. Érdeklődésemre azt mondta, hogy „nyilván minden munkában ki lehet égni, és ez alól az ügyészi pálya sem kivétel. Ha csak szombat esti garázdaságot és magánokirat-hamisítást tárgyal az ember, akkor ez a veszély fokozottan fennállhat. Szerencsére nekem végig izgalmas ügyeim voltak.” Amikor a nem várt pályafordulata kiváltó okáról kérdeztem azt mondta, hogy egy fő okot nem tud meghatározni. „Egyrészt 2014-ben történt egy hatáskör-elvonás a Nyomozó Ügyészségektől, majd 2015-ben megszüntették azt az szervezeti egységet, ahol működtem. Ezen felül régóta érdekelt a másik oldal. A másik oldalt nem úgy kell érteni, ahogyan azt sokan viccesen – de, véleményem szerint tévesen – nevezik, azaz az Erő sötét oldala. Engem a büntetőeljárás másik pozíciója, a védőügyvéd, mint alkotmányos intézmény érdekelt.”

„Azt azonban szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem bántam meg a pályamódosítást, ugyanakkor rendkívül szép emlékeket őrzök az ügyészségről. A büntető-eljárásjog, sőt az élet egy teljesen új dimenzióját ismerhettem meg azáltal, hogy már nem vagyok ügyész. Hálás vagyok a sorsnak, hogy bátorságot adott ahhoz, hogy ezt kipróbáljam.” – tette rögtön hozzá. Amikor az ügyészi és az ügyvédi pálya összehasonlítására kértem, sok hasznos támpontot adott.

Az ügyvédség a szabadságot, az ügy megítélésének jogi szabadságát adja meg. Ez azonban brutális személyes felelősséggel is jár. Ügyészként kötöttebb pályán mozogsz, kevesebb a szabadság, de jóval kisebb a személyes felelősség is, ha a felettesed utasítását hajtod végre.”

***

A cikk megírásához az Arsboni a Wolters Kluwer Jogtárat vette igénybe.

Jogászi életpályák –
harmadik rész:
az ügyészi szolgálat

 

Két hete egy olyan cikksorozat indítását jelentettük be, amiben az egyes jogászi pályákban rejlő előnyökről és hátrányokról számolunk be, ezzel is segítve, hogy karrieretekkel kapcsolatban megalapozott döntést hozzatok. Múlt héten az ügyvédjelöltekről írtunk. Most az ügyészi pályaképről próbálunk minél több információt megosztani veletek.

Ki az ügyész és mit csinál?

Az ügyészről élő elsődleges (a vád képviselője) és másodlagos (az állam és a közérdek érdekében eljáró szerv) kép lényegében már a középkorban kialakult. A 17-18. századi tiszti ügyészek feladata volt például az árvákról való gondoskodás. A szocialista korszakban a közérdek nevében az ügyésznek nagyon széles jogosítványai voltak (lényegében bármely polgári perbe korlátlanul beavatkozhatott), melyekből a rendszerváltás után a jogalkotó és az Alkotmánybíróság nyesett vissza. Az ügyészi szervezetet jelenleg a 2011. évi CLXIII. tv., míg az ügyészek jogállását és életpályáját a 2011. évi CLXIV. tv. szabályozza.

Az előbbi törvény alapján az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség ezen felül a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén fellép a törvényesség érdekében.

Az ügyész történelmileg kialakult kettős feladatköre a mai napig fennmaradt. Az, hogy ő képviseli a vádat, nagyjából köztudomású ténynek tekinthető, de ugyanilyen fontos tevékenységet fejt ki a közérdek védelmében. Így ellát környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat, valamint eljár fogyasztóvédelmi, illetve szabálysértési ügyekben is, de a tőkepiaci törvény is szignál rá hatáskört. Ezen felül az ügyész ellát még sajtószővivői feladatokat is. Ennek körében a sajtón keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot. Nem túlzás azt állítani, hogy az ügyész tevékenysége tulajdonképpen valamennyi jogterületet érinti.mondta el kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya. 

Ami igazából azonban ezt a szakmát igazán széppé teszi, hogy az ügyész a büntetőeljárásban az állam büntető igényét jeleníti meg.

„Maga az ügyészi hivatás és az elvégzendő munka nagy szakmai kihívás elé állítja az embert, az állam büntetőjogi igényének érvényesítése pedig magasztossá teszi ezt a hivatást.”

– mondta egy nyolc éve az ügyészi kötelékben szolgáló megkérdezettünk. „Nagyon örülök, hogy idekerültem. És ez tényleg így van, nem szépítem a dolgokat. Aki büntetőjoggal akar foglalkozni, annak nagyon ajánlom. Valóban lehet tanulni, de dolgozni is kell érte” – mondta egy körülbelül ugyanannyi idő óta a pályán lévő ismerősöm.

A dörgő hangú vádbeszéd megtartása sok jó szónoki képességgel rendelkező jogászhallgató előtt egy nagyon vonzó perspektíva. Sajnos azonban, mint az élet minden örömére, erre is rá lehet unni. Nem ritka, hogy tíz év után az illető ügyész már azért könyörög, hogy ne küldjék tárgyalni. A perbeszédek egy idő után sablont követnek, az ember rutinból kezdi csinálni. Egyébként a munkaidő egy kisebb része telik ilyen típusú feladatok ellátásával, például panaszok elutasításánál itt is bőven kijut a ctrl-c, ctrl-v típusú munkákból.

Hogyan lesz valaki ügyész?

Ahhoz, hogy valaki ügyésszé váljon, három évig ügyészségi fogalmazói munkakörben kell tevékenykednie, majd szakvizsgát tennie. Ezután jön legalább egy év alügyészi munka, majd sikeres pályázat esetén az ügyészi kinevezés. Az egyik pozícióból a másikba lépés azonban nem automatikus. A pozíciókat mindhárom kategória esetében a Legfőbb Ügyész írja ki meghatározott szolgálati helyekre. 2016-ban 33, 2018-ban 10 ügyészségi fogalmazói, 2017-ben  63, idén eddig 19 alügyészi, 2017-ben összesen 64 ügyészi, 27 vezető állású ügyészi és 6 magasabb vezető állású ügyészi (összesen 97), idén 34 ügyészi, 13 vezető állású ügyészi és 2 magasabb vezető állású ügyészi (összesen 49) álláshelyre írt ki pályázatot az ügyészség – tudtuk meg a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztályától.

Fogalmazói pozíció esetén alapelvárás a legalább “cum laude” minősítésű jogi diploma. Az ügyészi pálya rendkívül népszerű, ezért a fogalmazói helyekre évek óta többszörös a túljelentkezés. Az elbírálásnál nemcsak a kiváló tanulmányi eredmény, a nyelvtudás, illetve a pályázó szakmai-tudományos tevékenysége játszik szerepet, hanem az is, hogy a jelölt mennyire rátermett, az ügyészi szervezet iránt mennyire elkötelezett, illetve milyen verbális képességei vannak. osztotta meg velünk a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya.

„Az én megyémben hat éve nem volt kiírás fogalmazói helyre” – mondta egyik megkérdezettünk. Ez rögtön rá is világít az ügyészi pálya egyik nagy hátrányára: ha az adott évben csak Heves megyében van hely, akkor az ország nyugati feléből is oda kell költözni, vagy várni, amíg nem nyílik új pozíció közelebb.

Az ügyészi (fogalmazói, alügyészi) fizetést az ügyészek jogállásáról törvény szabályozza, a kifizethető összeg pedig bértábla alapján kerül megállapításra. Ez azt jelenti, hogy a fizetés a jogszabály által meghatározott alapilletményből és az idővel növekvő szorzó szorzatából áll, melyhez jönnek még különféle pótlékok (pl.: nyelvvizsgapótlék, aszerint kialakított pótlék, hogy az illető milyen hatáskörű ügyészségen lát el szolgálatot stb.). Ezek alapján a fizetés a jogszabályok alapján pontosan meghatározható. Fontos tudni azonban, hogy az így meghatározott összeg is egy szűk sávon belül mozog. Az, hogy a konkrét fizetés a sáv felső vagy alsó határa felé közelít, mindig az adott illető teljesítményének belső értékelésétől függ. Amikor a cikk további részében körülbelüli összeget határozunk meg, az ennek a konstrukciónak a következménye. Ezek az eltérések egyébként havi maximum pár ezer forint eltérést jelenthetnek.

Jelenleg az alap fogalmazói fizetés bruttó 265.000 körül van, mely a fogalmazói időszak alatt növekszik. A fogalmazók a szakvizsgához szükséges 3 év joggyakorlatuk alatt az ügyészség teljes tevékenységébe betekintést nyernek, különböző szakterületeken hónapokat eltöltve. A fogalmazókat a járási ügyészségen általános, gazdasági, közlekedési és fiatalkorúak csoportjába osztják be, ahol eltöltenek 2-3 hónapot, az adott csoport tevékenységével kapcsolatos aktákat feldolgozva. Főügyészségen is több hónapot töltenek el, mind tárgyalásokat látogatva, mind nyomozás-felügyeleti tevékenységet ellátva. A joggyakorlat alatt a fogalmazó a büntetés-végrehajtási csoport, valamint a közérdekvédelem tevékenységébe is betekintést nyer. Egyébként a fogalmazó szinte az ügyésszel és alügyésszel azonos munkát végez, ugyan kiadmányozási jog nélkül és korlátozott tárgyalási tevékenységgel, de a fő feladata az ügyészi munka elsajátítása és a szakvizsgára való felkészülés” – avatott be a részletekbe egyik forrásunk.

Az alügyészi szintről a következő konkrétumokat tudtuk meg: „A kezdő alügyész havi bruttó fizetése kb. 420.000 Ft. Az alügyészi tevékenység már szinte megegyezik az ügyészi tevékenységgel: a tárgyalási tevékenysége annyival szűkebb, hogy nem járhat el fiatalkorúakkal szembeni eljárásokban tartott tárgyaláson, egyébként ügyészi munkát végez, szűkebb kiadmányozási jogkörrel.

Az ügyészi pozícióról megkérdezettünk az anyagiak tekintetében az alábbiakat osztotta meg velünk. „Jellemzően megüresedő helyekre írják ki a pályázatokat. A kezdő ügyészi alapilletmény bruttó 498.000 Ft. Az ügyész 3 évente lép fizetési fokozatot, amely 5-10 %-os fizetésemeléssel jár. Az alapilletményen túl pótlék jár kiemelt járási ügyészségen, főügyészségen, fellebbviteli főügyészségen, valamint a Legfőbb Ügyészségen végzett ügyészi (és vezetői) munkáért.”

Mi vár az ügyészségen?

Aki stabilitást és kiszámítható karrierutat is szeretne, annak az ügyészség egy jó választás lehet. Fiatalon talán sokakban megvan a kötött munkaidő iránti enyhe lenézés, az életpálya-modell meg többeket akár meg is mosolyogtathat, de tíz év múlva család mellett ezek nem feltétlen jönnek olyan rosszul. Az ügyészi éves alapszabadság 30 nap, amely a fizetési fokozattal, vezetői beosztással együtt nő. A munkaidő napi nyolc óra, pénteken rövidebb munkaidő-beosztással. Azonban függetlenül attól, hogy az ügyész tárgyal vagy sem, a rá szignált irodai munka ugyanannyi marad, így néha haza kell vinni az aktákat.

„Összességében azonban az ügyészség egy elég családbarát munkahely”

– tudtuk meg.

Külön öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy az információk gyűjtésében készséggel állt rendelkezésre volt rómaijog-oktatóm, dr. Ragány Zoltán. Ő egy nem feltétlen szokványos jogászi karriert futott be: több mint tíz év ügyészségi szolgálat után védőügyvédi karrierbe kezdett.

Telefonos beszélgetésünk során először arról akartam meggyőződni, hogy mennyi igazság van abban, hogy ebből a munkából ki lehet égni. Érdeklődésemre azt mondta, hogy „nyilván minden munkában ki lehet égni, és ez alól az ügyészi pálya sem kivétel. Ha csak szombat esti garázdaságot és magánokirat-hamisítást tárgyal az ember, akkor ez a veszély fokozottan fennállhat. Szerencsére nekem végig izgalmas ügyeim voltak.” Amikor a nem várt pályafordulata kiváltó okáról kérdeztem azt mondta, hogy egy fő okot nem tud meghatározni. „Egyrészt 2014-ben történt egy hatáskör-elvonás a Nyomozó Ügyészségektől, majd 2015-ben megszüntették azt az szervezeti egységet, ahol működtem. Ezen felül régóta érdekelt a másik oldal. A másik oldalt nem úgy kell érteni, ahogyan azt sokan viccesen – de, véleményem szerint tévesen – nevezik, azaz az Erő sötét oldala. Engem a büntetőeljárás másik pozíciója, a védőügyvéd, mint alkotmányos intézmény érdekelt.”

„Azt azonban szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem bántam meg a pályamódosítást, ugyanakkor rendkívül szép emlékeket őrzök az ügyészségről. A büntető-eljárásjog, sőt az élet egy teljesen új dimenzióját ismerhettem meg azáltal, hogy már nem vagyok ügyész. Hálás vagyok a sorsnak, hogy bátorságot adott ahhoz, hogy ezt kipróbáljam.” – tette rögtön hozzá. Amikor az ügyészi és az ügyvédi pálya összehasonlítására kértem, sok hasznos támpontot adott.

Az ügyvédség a szabadságot, az ügy megítélésének jogi szabadságát adja meg. Ez azonban brutális személyes felelősséggel is jár. Ügyészként kötöttebb pályán mozogsz, kevesebb a szabadság, de jóval kisebb a személyes felelősség is, ha a felettesed utasítását hajtod végre.”

***

A cikk megírásához az Arsboni a Wolters Kluwer Jogtárat vette igénybe.