fbpx

Interjú Dr. Havas-Sághy Gáborral

Jogászi életpálya sorozatunk első részében Dr. Havas-Sághy Gáborral, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével beszélgettünk karrierútjáról, az ügyvédi hivatásról, valamint az iroda által képviselt értékek fontosságáról.

Meséljen pár mondatban önmagáról, valamint a Havas-Sághy és Társai ügyvédi irodáról!

A Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett ügyvéd vagyok, info-kommunikációs szakjogász, a nevem alatt futó iroda vezetője. Szerencsés vagyok, mert több generációs jogászcsaládból származom, amiből bőven származott előnyöm (noha hátrányom is). A magyar alap és szakirányú képzés mellett több külföldi tanulmányra is volt lehetőségem, ahol több nyelvet is magas szinten elsajátítottam. Mindamellett kiváló jogászoktól tanultam el a szakmát idehaza is.

A családi kapcsolatok ellenére, amikor rögtön a szakvizsgák letétele után, 2010 novemberében elhatároztam a saját iroda alapítást, még nem tudtam mibe vágom a fejszémet. De ha már elkezdtem, nem haboztam nagy lendülettel folytatni! A kezdeti egyfős iroda ma már két jelöltet és három ügyvédet foglalkoztat, valamint több együttműködő kollégával is dolgozunk rendszeresen. Nagy büszkeséggel és örömmel dolgozunk svéd partnerünkkel a nemzetközi (főleg svéd) vonatkozású ügyeket illetően.

Kollégáimra büszke vagyok, mert napi szinten teljesítik a velünk szemben támasztott maximalista elvárásokat, és ez nem megy az elvégzett feladatok minőségének rovására. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a kemény napi munka mellett a családra és sportra is hagyjunk időt – ez nálunk mindenkinek jár!

Hol folytatta külföldi tanulmányait? Mennyire érzi azt, hogy az ott szerzett tapasztalatok segítették pályája alakulását, az iroda működtetését?

A jogi alapképzés egyetemi évei alatt Hollandiában Nijmegen-ben, majd az államvizsga előtt Kolumbiában, Bogotában tanultam. Ezt követően már jelöltként a nagy-brittaniai Dundee-ban szereztem további képesítést. Mindezen meglehetősen különféle képzési felfogások nagymértékben eltértek a magyar oktatás jellegétől, mind a képzés célja (önállóan gondolkodó szakemberek felkészítése a gazdasági életre), mind a képzés formája (sok kiscsoportos foglalkozás, számos interaktív feladat), mind a számonkérés irányultsága (mi az, amit ért a tanuló és hogyan lehet ezen javítani) tekintetében. Igyekszem ezeket a tapasztalatokat a kollégák oktatása és saját (ön)képzésem során is hasznosítani.

Hogyan indult az ügyvédi iroda élete? Milyen családi tradíciók segítették a kialakulást?

Sajnos az éppen most 7. évét betöltő irodám alapításának évében hunyt el nagyapám, principálisom és mentorom, Gayer Gyula. Az ő irodáját egy szomorú vita folytán átvenni nem tudtam. Édesapám pedig – a több oldalról érkező nyomás hatására – 1 hónappal az iroda alapítását megelőzően szüntette be ügyvédi pályafutását. Így, várakozásom ellenére gyakorlatilag nulláról kellett kezdenem az irodai klientúra felépítését.

De elméletileg pont ellenkezőleg! A sok éves egyetemi és gyakorlati képzési folyamat, amelyből első principálisom (Reiniger Balázs), majd nagyapám és édesapám, valamint jelentős mértékben a több évtizedes bírói tapasztalattal rendelkező édesanyám vette ki részét, olyan gazdag ismeretanyagot biztosított, hogy nem volt kétségem afelől, előbb-utóbb kiváló szakmai munka fog folyni az irodában.

Családjában generációkra visszamenően jogászokkal találkozunk. Ez volt az a motiváció, amely erre a pályára vezette vagy esetleg volt más indíttatás is?

Tény, hogy több generációnyi és generációnként is több jogász végzettségű tagja van családunknak. Mindazonáltal inkább csak az érdeklődésemet keltette fel a jogász szakma irányába a rokonság.

A jogi egyetemre azért esett a választásom, mert az ügyvédi pálya vonzott. Az ügyvédi pálya pedig elsősorban azért tűnt jó választásnak, mert soha nem ijedtem meg egy vitától, még ha nálam tapasztaltabb partnerekkel is kellett logikai vagy tárgyi disputát folyatni, mert neveltetésemnél fogva van bennem segítő szándék, és mert erős önfegyelem mellett az ügyvédi élet adta szabadság elég széles, de mégis keretek közötti palettának tűnt.

A honlapján olvasható az iroda mottója: “Klasszikus értékek, megbízhatóság és modernitás.” Mit jelent ez Ön számára a mindennapi munka során?

Három olyan pillérre utal a mottó, amely irányadó az ügyvédi hivatás gyakorlói számára.

Fordított sorrendben: a modernitás jelenti a nyitottságot a számítástechnika adta lehetőségek felé, amelyek segítenek átjutni a XXI. sz. szakmai kihívásain és egyben ügyfélbarát (gyorsabb, hatékonyabb) ügymenetet is lehetővé tesznek; a megbízhatóság az ügyvéd-ügyfél kapcsolat sarokköve, és az évtizedes hivatásban (!) gondolkodó ügyvéd vezérlő csillaga; a klasszikus értékek utalnak az irodai munkában megjelenő jogtudomány, humanizmus és tiszta logika triójára.

Különleges, újszerű jogterületekkel is foglalkoznak: ezek többek között a drónjog, valamint az Európai Unió Joga. Miért pont ezeket a területeket választották, mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

A drónok használatának jogkérdései csak egy izgalmas és divatos leágazása egyik fő szakterületünknek az információs technológia jogának. Így ez utóbbi, amit választottam.  Pusztán, mivel 8 éves korom óta foglalkozom aktívan számítástechnikával – akkor még ZX-Spectrum és Commodor 64-es gépeken kezdve az ismerkedést – így kézenfekvőnek tűnt az általam technikailag jól ismert gazdasági terület jogi vetületének a felfedezése és ebből fakadt az infó-kommunikációs szakképzés választása is.

Az Uniós joggal való foglalkozás EU jogi tanulmányaimon utaltak, de ma már minden gyakorló ügyvéd számára hasznos a vonatkozó acquis communautaire ismerete, amelyre mi is közel napi szinten támaszkodunk.

Mit tart szakmája legnagyobb kihívásának?

Irodavezető ügyvédként egyensúlyozni az ügyvéd, manager, HR szakember, pszichológus, informatikus beosztások halmazai között.

Gyakorló jogászként lépést tartani a jogszabályok konstans és nagyarányú változásával, illetve úgy nyújtani minőségi munkát, hogy az egyszerre legyen precíz, gyors és figyelemmel legyen az ügyvédi piaci árakra is.

Mi volt eddigi karrierjének a legizgalmasabb, legszebb, legnagyobb kihívást jelentő élménye, eseménye?

Az egyik legrégebbi megbízónk, egy építőipari cég folyamatos fejlődésének támogatása a gazdasági válság során, valamint azóta is segítve a balanszírozást a megrendelők, adósok, hitelezők, állami engedélyeztetés, komplex ingatlanügyi megoldások és banki ügyletek között. Ez a mindennapos küzdelem!

A legszebb talán az a családjogi ügy, amiben egy 3-4 éves kislányt sikerült hatalmas küzdelem árán, elsőfokon (!) jogerősen visszajuttatni Svédországban élő (de távol-keleti) édesanyjának. Mai napig jó érzés fog el, ha a csöppségre gondolok, amint átlépnek a repülőtér ajtaján.

Szintén szívet melengető egy merőben más téma, kedves ügyfelünk, egy magyar szoftverfejlesztő cég 2 éves kemény munkájának eredménye: díszdobozos számítógépes játék, amely a polcomon emlékeztet a sok-sok belerakott (jogi) munkára.

Mely képességeket tartja a legszükségesebbeknek feladatai ellátásához?

Kitartás és szinte kényszeres tudásvágy, illetve precizitás és önfegyelem, valamint, hogy szót értsek a legkülönfélébb hátterű ügyféllel, akár több nyelven is.

Mi jelentette a legnagyobb nehézséget munkája során, akár emberileg, akár szakmailag?

Egyensúlyt teremteni és tartani a család – szakma – egyéb elhivatottságok között (esetemben gyerek küzdősport edző vagyok közel 8 éve).

Napi szinten az ügyfeleknek való megfelelés és a türelem, amely mind az ügyintézéshez, peres ügyekhez, mind az irodai, személyi fejlődéshez elengedhetetlen.

***

Ha szeretnél az egyetemi évek után könnyebben elindulni a munkaerőpiacon, vagy éppen pont az álláskeresés idegőrlő időszakában vagy, akkor segítségedre lehetünk! Regisztrálj az Arsboni ősszel indulő Karrieroldalára az alul található boxban, és kezdd el építeni Te a saját jövődet!

Jog. Karrier. Arsboni.

 

<div class='mailmunch-forms-widget-536942'></div>