Interjú – dr. Vajas Sándorral, az OBH elnökhelyettesével

 

Nemrég nevezték ki az OBH elnökhelyettesévé. Kérem, meséljen kicsit olvasóinknak szakmai pályájáról!

Az elmúlt öt évben az OBH Emberi Erőforrás Gazdálkodási Főosztályát vezettem, így a kinevezésemre úgy is tekinthetünk, hogy elnökhelyettesi szintű képviseletet kapott ez a terület. Eredetileg azonban orvosi pályára készültem, biológia-kémia tagozatos voltam a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban. A humán tantárgyak szeretete és a nővérem példája miatt végül mégis inkább a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztem. A hallgatói évek alatt szerettem meg a munkajogot, de csak néhány évvel a diploma megszerzése után, a szakvizsga letételekor dőlt el bennem, hogy bírói pályára lépek. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a közigazgatásban dolgoztam, és perképviseletet láttam el. Valahogy megfogott, rabul ejtett a tárgyalótermek világa. A munkaügyi ügyszak viszont nem volt kérdéses, mert ez a jogterület az életszerűségről szól, alapvető HR szemléletet igényel, hozzám pedig ez áll a legközelebb.

Lassan tíz éve dolgozik a bírósági szervezetben. Megváltozott a fogalmazói felvételi rendszer a bíróságokon?

Két évvel ezelőtt lépett hatályba a bírósági fogalmazók felvételi eljárásának rendjéről szóló szabályzat, amely alapjaiban változtatta meg a felvételi rendszerét. Ha röviden kellene összefoglalnom: a vizsgákon azóta az egyéni kompetenciákon van a hangsúly. Hosszú éveken keresztül sokan megismételt államvizsgának tartották a fogalmazói felvételit. Az új módszerrel a szakmai ismeretek mellett a pályázó rátermettségét, határozottságát, kreativitását is megismerhetjük. Egyszóval mindazokat a képességeit, amire később szüksége lesz.
A versenyvizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Mindkét rész fókuszába a döntési képesség, a lényeglátás, a szóbeli, az írásbeli kifejezőkészség és a logikai készség került. Mindezt egy átlátható, egységes, objektív elvárásokon alapuló vizsgáztatási rendszer keretében sikerült megszervezni, a pályázók pedig a való életből vett, változatos gyakorlati feladatokon keresztül bizonyíthatják alkalmasságukat a bírói pályára. Igyekszünk segíteni a pályázóknak a felkészülésben: a bíróságok központi honlapján mintafeladatokat találhatnak. A versenyvizsgán szerezhető meg a pontok kétharmada, ezen felül többek között a jogi diploma minősítése, a bíróságon eltöltött szakmai gyakorlat, az egyetemi tanulmányok folytatásához kötődő külföldi tanulmányút is többletpontot ér.

Meghozták a jelentkezési kedvet ezek a változások? Mik a tapasztalatok?

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a fogalmazói pálya vonzó, a meghirdetett álláshelyekre kétszeres, háromszoros túljelentkezés van. Ami a konkrét számokat illeti: 2016-ban 65, 2017-ben 77, 2018-ban pedig összesen 72 álláshelyre lehetett jelentkezni. Már csak az aktuális pályázatok miatt is érdemes rendszeresen felkeresni a honlapunkat, a birosag.hu-t és az az OBH Facebook-oldalát.

Hogyan alakulnak a fogalmazói fizetések?

Az illetménytábla a szolgálati idő függvényében három fizetési fokozatot különböztet meg. Egy pályakezdő, tehát mondjuk egy friss diplomás fogalmazó illetménye bruttó 240 ezer és 335 ezer forint között mozog. Az alsó és felső határ közötti illetményt a munkáltató állapítja meg a fogalmazói versenyvizsga, a teljesítményértékelés eredménye, valamint az egyéb végzettség, képesítés és nyelvtudás alapján.

Hogyan képzelhetjük el egy bírósági fogalmazó munkanapját?

A bírósági fogalmazói lét jellemzően a bírói életpálya első állomása. A fogalmazók 3 éves joggyakorlati idejük alatt valamennyi ügyszakban kipróbálhatják magukat, eközben határozattervezeteket készítenek, tárgyalásokat látogatnak, jegyzőkönyvet vezetnek, illetve ügyfélfogadási napokat tartanak. Ez utóbbi keretében önálló munkavégzésre és az ügyfelekkel való közvetlen találkozásra nyílik lehetőségük, ami nagyon fontos számukra.

Hogyan készíti fel a bírósági szervezet a fogalmazókat a szakvizsgára?

Nem csak a jó pap, a bíró is holtig tanul, és ez a tanulási folyamat már a fogalmazói korban elkezdődik. Az OBH és a bíróságok minden eszközt megadnak ahhoz, hogy segítsék a pályakezdők fejlődését csakúgy, mint a már rég óta a pályán lévők alkalmazkodását a gyorsan változó jogi környezethez, a 21. század kívánalmaihoz. Ezt a célt szolgálják a Magyar Igazságügyi Akadémia égisze alatt megvalósuló képzések, de az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által 2014. óta évente meghirdetett Mailáth György tudományos pályázat is, amin polgári jogi, büntetőjogi, munkajogi, közigazgatási és európai jogi, valamint bírósági általános igazgatási szekcióban készített dolgozatokkal nevezhetnek az érdeklődők.

Érdemes továbbá kiemelni a THEMIS nemzetközi fogalmazói versenyt, amit az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) szervez évről évre. Ez csapatmunkát követel – a felkészülést tapasztalt bíró segíti. A verseny középpontjában az uniós és a nemzetközi jog áll, igazi erényét pedig abban látom, hogy nemzetközi porondon, idegen nyelven kell helytállni. Szerencsére ez nem szokott gondot okozni, a magyar indulók általában az élmezőnyhöz tartoznak.

Emellett az EJTN AIAKOS csereprogram keretében a fogalmazók lehetőséget kaphatnak arra, hogy testközelből ismerjék meg más uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszerét, s külföldön képviseljék, illetve megismertessék a magyar bíróságok működését. Ezekből is látszik, hogy fogalmazónak lenni a legkevésbé sem az aktatologatásról szól, mint azt néhányan gondolhatnák. Színes, izgalmas, kihívásokkal teli pályára lép, aki a bíróságokat választja.

2016, 2017 során, valamint idén hány titkári álláshelyet írtak ki?

Jelenleg nagyjából 875 bírósági titkár dolgozik a szervezetben. 2016-ban 51, 2017-ben 110, 2018-ban pedig eddig 26 álláshely betöltésére írtak ki pályázatot.

Milyen feladatokat lát el egy bírósági titkár?

A bírók és a bírósági titkárok kapcsolata a mester-tanítvány viszonyra emlékeztet. Utóbbiak ugyanis, miközben a bírák munkáját segítik, pusztán könyvekből el nem sajátítható tudásra tehetnek szert. Ám ez nem azt jelenti, hogy valaki minden percben „fogja a kezüket”. A szabálysértési ügyekben, a bírósági végrehajtással összefüggő ügyekben, egyes magánvádas eljárásokban, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban, a csőd- és felszámolási ügyekben önállóan is jogosultak eljárni. Ebből is látszik, hogy a fogalmazó és a bírósági titkár egyre táguló mozgástérrel és növekvő felelősséggel jut el a bíróvá válásig, aminek a feltétele egyébként a 30. életév betöltése és legalább egy éves titkári gyakorlat.

Hogyan alakul a titkárok fizetése?

A bírósági titkárok esetében – a jogszabály rendelkezése szerint – 7 fizetési fokozat van, a szolgálati időtől függ, hogy melyikbe sorolják be a bírósági titkárt. A kezdő bírósági titkár illetménye bruttó 380 ezer és 417 ezer forint között mozog, figyelemmel többek között a teljesítményértékelése eredményére, a szakmai tapasztalatára, egyéb végzettségére, képesítésére, nyelvtudására.

2016, 2017 során, valamint idén hány bírói álláshely került kiírásra?

2016-ban 137, 2017-ben 274, míg 2018-ban közel 200 pályázatot bírált el az OBH elnöke. A bírói álláshelyet – főszabály szerint – nyilvános pályázat útján lehet betölteni. Az elbírálása egy többlépcsős folyamat, amelyben nagy szerepet kap az érintett bíróság bírói tanácsa. Ezek a testületek meghallgatják a jelentkezőket, s értékelik a pályázatukat a jogszabályban rögzített objektív szempontok, például a szakmai előmenetel, a tanulmányi eredmények, a tudományos tevékenység alapján. A testületek a pályázók meghallgatását szubjektív pontokkal értékelik, melyekkel a felkészültséget, elhivatottságot honorálhatják. A pontszámok alapján aztán a bírói tanács felállít egy rangsort, s erre figyelemmel dönti el a bíróság elnöke, hogy kivel javasolja betölteni az adott posztot. OBH elnöki döntés alapján a sikeres pályázót végül a köztársasági elnök nevezi ki bíróvá.

Sokat lehet hallani arról, hogy a magyar bíróságok európai összehasonlításban is élen járnak, ellenben a bírói fizetések tekintetében vannak lemaradások a többi tagállamhoz képest. Mik a kilátások?

A bírói illetményalapot a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Egy kezdő járásbírósági bíró alapilletménye jelenleg bruttó 453.330 forint, amihez további 45.333 forint beosztási pótlék társul. Korábban már volt szó róla, hogy az illetmény megállapításánál fontos a szolgálati idő, és annak előrehaladtával értelemszerűen nő a bíró javadalma. Így például az, aki 20 éve bíróként tevékenykedik és törvényszékre van beosztva 611.996 forint alapilletményt és 90.666 forint beosztási pótlékot kap, azaz összesen bruttó 702.662 forint az illetménye.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az OBH elnöke 2016-ban elindított egy úgynevezett Megtartó programot. Ennek keretében a bíróságok költségvetési megtakarításaiból és a rendelkezésre álló költségvetési többletből különböző plusz juttatásokat kapnak a bírók és az igazságügyi alkalmazottak. Ezek közé tartozik a szakmai önképzési támogatás, az iskolakezdési támogatás, vagy a különféle ajándékutalványok a nagyobb ünnepekhez igazodva. Szeretném megemlíteni még a Családbarát bíróság programot is, amely a kisgyermekes szülőknek nyújt támogatást. Itt nem feltétlenül anyagi természetű többletjuttatásokra kell gondolni, hiszen a családoknak az is nagy segítség, ha teszem azt lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést.
Itt szeretném megemlíteni, hogy idén három bíróság, a Debreceni Ítélőtábla, az Egri és a Gyulai Törvényszék is sikeresen szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett Családbarát munkahely pályázaton. A Debreceni Ítélőtábla és az Egri Törvényszék támogatásban részesült, míg a Gyulai Törvényszék a Családbarát munkahely címet kapta meg.
Fontos az is, hogy az Országos Bírósági Hivatalban hónapok óta intenzíven dolgozunk a bírói illetményrendszer komplex reformján, számomra most ez az egyik legnagyobb kihívás feladat. A cél az, hogy növeljük a bírói életpálya megbecsültségét, kiküszöböljük a korábban kialakult aránytalanságokat, és a javadalmazásban is kifejezzük a felelősségteljes munka elismertségét. A kilátásaink jók, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter szavai szerint a Kormány nyitott a helyzet rendezésére.

Az OBH elnökhelyetteseként mit üzenne a bírói hivatás iránt érdeklődő joghallgatóknak?

Azt, hogy köteleződjenek el a bíróság mellett. A bírói hivatás a jogászi szakma csúcsa, rengeteg kihívást és lehetőséget rejt magában. Aki a bíróságot választja, egy felelősségteljes, társadalmilag megbecsült pályára léphet.

Interjú – dr. Vajas Sándorral, az OBH elnökhelyettesével

 

Nemrég nevezték ki az OBH elnökhelyettesévé. Kérem, meséljen kicsit olvasóinknak szakmai pályájáról!

Az elmúlt öt évben az OBH Emberi Erőforrás Gazdálkodási Főosztályát vezettem, így a kinevezésemre úgy is tekinthetünk, hogy elnökhelyettesi szintű képviseletet kapott ez a terület. Eredetileg azonban orvosi pályára készültem, biológia-kémia tagozatos voltam a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban. A humán tantárgyak szeretete és a nővérem példája miatt végül mégis inkább a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztem. A hallgatói évek alatt szerettem meg a munkajogot, de csak néhány évvel a diploma megszerzése után, a szakvizsga letételekor dőlt el bennem, hogy bírói pályára lépek. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a közigazgatásban dolgoztam, és perképviseletet láttam el. Valahogy megfogott, rabul ejtett a tárgyalótermek világa. A munkaügyi ügyszak viszont nem volt kérdéses, mert ez a jogterület az életszerűségről szól, alapvető HR szemléletet igényel, hozzám pedig ez áll a legközelebb.

Lassan tíz éve dolgozik a bírósági szervezetben. Megváltozott a fogalmazói felvételi rendszer a bíróságokon?

Két évvel ezelőtt lépett hatályba a bírósági fogalmazók felvételi eljárásának rendjéről szóló szabályzat, amely alapjaiban változtatta meg a felvételi rendszerét. Ha röviden kellene összefoglalnom: a vizsgákon azóta az egyéni kompetenciákon van a hangsúly. Hosszú éveken keresztül sokan megismételt államvizsgának tartották a fogalmazói felvételit. Az új módszerrel a szakmai ismeretek mellett a pályázó rátermettségét, határozottságát, kreativitását is megismerhetjük. Egyszóval mindazokat a képességeit, amire később szüksége lesz.
A versenyvizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Mindkét rész fókuszába a döntési képesség, a lényeglátás, a szóbeli, az írásbeli kifejezőkészség és a logikai készség került. Mindezt egy átlátható, egységes, objektív elvárásokon alapuló vizsgáztatási rendszer keretében sikerült megszervezni, a pályázók pedig a való életből vett, változatos gyakorlati feladatokon keresztül bizonyíthatják alkalmasságukat a bírói pályára. Igyekszünk segíteni a pályázóknak a felkészülésben: a bíróságok központi honlapján mintafeladatokat találhatnak. A versenyvizsgán szerezhető meg a pontok kétharmada, ezen felül többek között a jogi diploma minősítése, a bíróságon eltöltött szakmai gyakorlat, az egyetemi tanulmányok folytatásához kötődő külföldi tanulmányút is többletpontot ér.

Meghozták a jelentkezési kedvet ezek a változások? Mik a tapasztalatok?

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a fogalmazói pálya vonzó, a meghirdetett álláshelyekre kétszeres, háromszoros túljelentkezés van. Ami a konkrét számokat illeti: 2016-ban 65, 2017-ben 77, 2018-ban pedig összesen 72 álláshelyre lehetett jelentkezni. Már csak az aktuális pályázatok miatt is érdemes rendszeresen felkeresni a honlapunkat, a birosag.hu-t és az az OBH Facebook-oldalát.

Hogyan alakulnak a fogalmazói fizetések?

Az illetménytábla a szolgálati idő függvényében három fizetési fokozatot különböztet meg. Egy pályakezdő, tehát mondjuk egy friss diplomás fogalmazó illetménye bruttó 240 ezer és 335 ezer forint között mozog. Az alsó és felső határ közötti illetményt a munkáltató állapítja meg a fogalmazói versenyvizsga, a teljesítményértékelés eredménye, valamint az egyéb végzettség, képesítés és nyelvtudás alapján.

Hogyan képzelhetjük el egy bírósági fogalmazó munkanapját?

A bírósági fogalmazói lét jellemzően a bírói életpálya első állomása. A fogalmazók 3 éves joggyakorlati idejük alatt valamennyi ügyszakban kipróbálhatják magukat, eközben határozattervezeteket készítenek, tárgyalásokat látogatnak, jegyzőkönyvet vezetnek, illetve ügyfélfogadási napokat tartanak. Ez utóbbi keretében önálló munkavégzésre és az ügyfelekkel való közvetlen találkozásra nyílik lehetőségük, ami nagyon fontos számukra.

Hogyan készíti fel a bírósági szervezet a fogalmazókat a szakvizsgára?

Nem csak a jó pap, a bíró is holtig tanul, és ez a tanulási folyamat már a fogalmazói korban elkezdődik. Az OBH és a bíróságok minden eszközt megadnak ahhoz, hogy segítsék a pályakezdők fejlődését csakúgy, mint a már rég óta a pályán lévők alkalmazkodását a gyorsan változó jogi környezethez, a 21. század kívánalmaihoz. Ezt a célt szolgálják a Magyar Igazságügyi Akadémia égisze alatt megvalósuló képzések, de az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által 2014. óta évente meghirdetett Mailáth György tudományos pályázat is, amin polgári jogi, büntetőjogi, munkajogi, közigazgatási és európai jogi, valamint bírósági általános igazgatási szekcióban készített dolgozatokkal nevezhetnek az érdeklődők.

Érdemes továbbá kiemelni a THEMIS nemzetközi fogalmazói versenyt, amit az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) szervez évről évre. Ez csapatmunkát követel – a felkészülést tapasztalt bíró segíti. A verseny középpontjában az uniós és a nemzetközi jog áll, igazi erényét pedig abban látom, hogy nemzetközi porondon, idegen nyelven kell helytállni. Szerencsére ez nem szokott gondot okozni, a magyar indulók általában az élmezőnyhöz tartoznak.

Emellett az EJTN AIAKOS csereprogram keretében a fogalmazók lehetőséget kaphatnak arra, hogy testközelből ismerjék meg más uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszerét, s külföldön képviseljék, illetve megismertessék a magyar bíróságok működését. Ezekből is látszik, hogy fogalmazónak lenni a legkevésbé sem az aktatologatásról szól, mint azt néhányan gondolhatnák. Színes, izgalmas, kihívásokkal teli pályára lép, aki a bíróságokat választja.

2016, 2017 során, valamint idén hány titkári álláshelyet írtak ki?

Jelenleg nagyjából 875 bírósági titkár dolgozik a szervezetben. 2016-ban 51, 2017-ben 110, 2018-ban pedig eddig 26 álláshely betöltésére írtak ki pályázatot.

Milyen feladatokat lát el egy bírósági titkár?

A bírók és a bírósági titkárok kapcsolata a mester-tanítvány viszonyra emlékeztet. Utóbbiak ugyanis, miközben a bírák munkáját segítik, pusztán könyvekből el nem sajátítható tudásra tehetnek szert. Ám ez nem azt jelenti, hogy valaki minden percben „fogja a kezüket”. A szabálysértési ügyekben, a bírósági végrehajtással összefüggő ügyekben, egyes magánvádas eljárásokban, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban, a csőd- és felszámolási ügyekben önállóan is jogosultak eljárni. Ebből is látszik, hogy a fogalmazó és a bírósági titkár egyre táguló mozgástérrel és növekvő felelősséggel jut el a bíróvá válásig, aminek a feltétele egyébként a 30. életév betöltése és legalább egy éves titkári gyakorlat.

Hogyan alakul a titkárok fizetése?

A bírósági titkárok esetében – a jogszabály rendelkezése szerint – 7 fizetési fokozat van, a szolgálati időtől függ, hogy melyikbe sorolják be a bírósági titkárt. A kezdő bírósági titkár illetménye bruttó 380 ezer és 417 ezer forint között mozog, figyelemmel többek között a teljesítményértékelése eredményére, a szakmai tapasztalatára, egyéb végzettségére, képesítésére, nyelvtudására.

2016, 2017 során, valamint idén hány bírói álláshely került kiírásra?

2016-ban 137, 2017-ben 274, míg 2018-ban közel 200 pályázatot bírált el az OBH elnöke. A bírói álláshelyet – főszabály szerint – nyilvános pályázat útján lehet betölteni. Az elbírálása egy többlépcsős folyamat, amelyben nagy szerepet kap az érintett bíróság bírói tanácsa. Ezek a testületek meghallgatják a jelentkezőket, s értékelik a pályázatukat a jogszabályban rögzített objektív szempontok, például a szakmai előmenetel, a tanulmányi eredmények, a tudományos tevékenység alapján. A testületek a pályázók meghallgatását szubjektív pontokkal értékelik, melyekkel a felkészültséget, elhivatottságot honorálhatják. A pontszámok alapján aztán a bírói tanács felállít egy rangsort, s erre figyelemmel dönti el a bíróság elnöke, hogy kivel javasolja betölteni az adott posztot. OBH elnöki döntés alapján a sikeres pályázót végül a köztársasági elnök nevezi ki bíróvá.

Sokat lehet hallani arról, hogy a magyar bíróságok európai összehasonlításban is élen járnak, ellenben a bírói fizetések tekintetében vannak lemaradások a többi tagállamhoz képest. Mik a kilátások?

A bírói illetményalapot a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Egy kezdő járásbírósági bíró alapilletménye jelenleg bruttó 453.330 forint, amihez további 45.333 forint beosztási pótlék társul. Korábban már volt szó róla, hogy az illetmény megállapításánál fontos a szolgálati idő, és annak előrehaladtával értelemszerűen nő a bíró javadalma. Így például az, aki 20 éve bíróként tevékenykedik és törvényszékre van beosztva 611.996 forint alapilletményt és 90.666 forint beosztási pótlékot kap, azaz összesen bruttó 702.662 forint az illetménye.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az OBH elnöke 2016-ban elindított egy úgynevezett Megtartó programot. Ennek keretében a bíróságok költségvetési megtakarításaiból és a rendelkezésre álló költségvetési többletből különböző plusz juttatásokat kapnak a bírók és az igazságügyi alkalmazottak. Ezek közé tartozik a szakmai önképzési támogatás, az iskolakezdési támogatás, vagy a különféle ajándékutalványok a nagyobb ünnepekhez igazodva. Szeretném megemlíteni még a Családbarát bíróság programot is, amely a kisgyermekes szülőknek nyújt támogatást. Itt nem feltétlenül anyagi természetű többletjuttatásokra kell gondolni, hiszen a családoknak az is nagy segítség, ha teszem azt lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést.
Itt szeretném megemlíteni, hogy idén három bíróság, a Debreceni Ítélőtábla, az Egri és a Gyulai Törvényszék is sikeresen szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett Családbarát munkahely pályázaton. A Debreceni Ítélőtábla és az Egri Törvényszék támogatásban részesült, míg a Gyulai Törvényszék a Családbarát munkahely címet kapta meg.
Fontos az is, hogy az Országos Bírósági Hivatalban hónapok óta intenzíven dolgozunk a bírói illetményrendszer komplex reformján, számomra most ez az egyik legnagyobb kihívás feladat. A cél az, hogy növeljük a bírói életpálya megbecsültségét, kiküszöböljük a korábban kialakult aránytalanságokat, és a javadalmazásban is kifejezzük a felelősségteljes munka elismertségét. A kilátásaink jók, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter szavai szerint a Kormány nyitott a helyzet rendezésére.

Az OBH elnökhelyetteseként mit üzenne a bírói hivatás iránt érdeklődő joghallgatóknak?

Azt, hogy köteleződjenek el a bíróság mellett. A bírói hivatás a jogászi szakma csúcsa, rengeteg kihívást és lehetőséget rejt magában. Aki a bíróságot választja, egy felelősségteljes, társadalmilag megbecsült pályára léphet.