A választás szót hallva sok kérdés juthat az eszünkbe. Egyáltalán ki szavazhat? Mit jelent az, hogy egyéni jelölt? Mi az a pártlista? Mikor szavazhat valaki külképviseleten vagy levélben? Mit tehetünk, ha szavazni szeretnénk, de a választás napján nem tartózkodunk lakóhelyünkön? Mit lehet tenni, ha valaki április 8-án a kórházban fekszik, de voksolni szeretne? Választási kisokosunk többek közt ezekre a kérdésekre ad választ.
Ki rendelkezik szavazati joggal?
Az országgyűlési képviselők választásán minden nagykorú és névjegyzékben szereplő magyar állampolgár gyakorolhatja szavazati jogát. Azonban az az állampolgár, akit a bíróság a közügyektől eltiltott vagy a választójogból kizárt, mert szükséges belátási képessége hiányzik, nem rendelkezik választójoggal.
A névjegyzékbe automatikus bekerül minden, magyarországi lakóhellyel rendelkező és választójogosult állampolgár, aki a tizenhetedik életévét betöltötte. Ettől eltérően, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választójogosult állampolgároknak – az adott választást megelőző tizenötödik napig, tehát március 27-ig – kérelmezniük kell a névjegyzékbe történő felvételüket.
Fontos megemlíteni, hogy a szavazás szempontjából az minősül nagykorú állampolgárnak, aki a szavazás napjáig, azaz április 8-ig, a tizennyolcadik életévét betöltötte. Emellett, gyakran vezet félreértésekhez, ha valaki nem kapta meg az ún. választási értesítőt. A legtöbb választópolgár ilyenkor azt gondolja, hogy ha nem kapott ilyen levelet, akkor ő nem is jogosult szavazni. Ez súlyos tévedés, mert az értesítőkhöz joghatás nem fűződik, hisz a választójog, a fent említett feltételek teljesítésével, a törvény erejénél fogva illeti meg az állampolgárokat.
Mi jelent az, hogy OEVK?
Az OEVK rövidítés az országos egyéni választókerület (továbbiakban: egyéni választókerület) fogalmát jelöli. Az országgyűlési választáson összesen elnyerhető 199 parlamenti mandátumból 93 a pártlisták, 106 pedig az egyéni választókerületek alapján kerül kiosztásra.
Az ország tehát 106 egyéni választó kerületből áll, és minden egyéni választókerületben egy mandátum szerezhető. Az egyéni választókerületben induló, ötszáz érvényes ajánlást összegyűjtő jelöltet nevezzük egyéni jelöltnek. Az egyéni választó kerületekben az ún. relatív többségi rendszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy az adott egyéni választókerületben a választópolgár kizárólag egyetlen egyéni jelöltre szavazhat, és az adott választókerületben a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerző jelölt nyeri el a választókerülethez tartozó mandátumot.
Mi a pártlista?
Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. Ezek közül kisokosunk kizárólag az előbbivel foglalkozik. A pártlista alatt szó szerint egy olyan listát kell érteni, amelyen a jelölő szervezet (párt) által a választásokon indított jelöltek szerepelnek a pártjuk által meghatározott sorrendben. Tehát amíg az egyéni választókerületből független jelöltként is be lehet jutni a Parlamentbe, addig listáról, ez kizárólag valamelyik párt színeiben lehetséges.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében és fővárosban, összesen 27 egyéni jelöltet állított. Fontos, hogy mandátumot, csak az a lista szerezhet, amely a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát megszerezte. Ez az ún. 5%-os küszöb azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozásban csak tényleges társadalmi támogatással rendelkező politikai erők vegyenek részt. Mindazonáltal, a pártok közösen is állíthatnak listát: ha két párt közös listát állít, akkor az előbb említett küszöb 10, míg kettőnél több párt által állított közös lista esetén 15%-ra emelkedik.
A listás rendszer az egyéni választókerületekkel szemben az arányosságot szolgálja, hiszen a listát állító pártok annyi mandátumot szereznek, ahány százalékot az összes listára leadott szavazatból az általuk állított lista megszerez.
Hogy kapcsolódik ehhez a kompenzáció?
A kompenzáció intézménye alapvetően az egyéni választókerületek és a listák között teremt kapcsolatot. Kétféle kompenzáció különböztethető meg, amelyeket az egyszerűség kedvéért vesztes- és győzteskompenzációnak nevezhetünk. A két fajta kompenzációban közös, hogy mindkettő töredékszavazatot eredményez, vagyis azokat hozzáadják az adott párt listájára leadott szavazatokhoz. Tehát töredékszavazat a független jelöltek után nem jár, az csak valamely párthoz tartozó egyéni jelöltek után keletkezhet.
Töredékszavazatnak minősül egyrészt az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat (veszteskompenzáció), valamint a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám (győzteskompenzáció). Például, ha Győr-Moson-Sopron megye 1. számú választókerületében A. jelölt első helyen 20 000, B. második helyen 10 000 és C. harmadik helyen 5 000 érvényes szavazatot szerez, akkor a veszteskompenzáció értelmében B. 10 000, C. pedig 5 000 töredékszavazathoz jut. A győztes A. pedig, a győzteskompenzációnak köszönhetően 20 000 – (10 000+1), vagyis 9 999 töredékszavazathoz jut.
Ezek a töredékszavazatok hozzáadódnak a jelölő szervezet által állított listára leadott szavazatokhoz. Az így összeszámított szavazatoknak a választás során az összes listára leadott összes szavazathoz viszonyított százalékos aránya jelenti a mandátumoknak azt a hányadát, amelyet az adott lista – a 93 listán megszerezhető mandátumból – elnyer. Az előbbi példát folytatva: tételezzük fel, hogy A. az egyéni választókerület győztes jelöltje X.párt jelöltjeként indult, és az A. és a párthoz tartozó többi egyéni jelölt által megszerzett töredékszavazatok, valamint az X. párt listájára leadott érvényes szavazatok összege 1 millió szavazat. Ha ez az 1 millió szavazat az összes listára leadott 5 millió szavazat 20% -át jelenti, akkor X. párt a listáról megszerezhető 93 mandátum 20%-át, azaz 19 mandátumot szerez. Ehhez a listáról szerzett 19 mandátumhoz jön majd azoknak a mandátumoknak a száma, amit a párt jelöltjei az egyéni választó kerületekben megszereztek, és így kapjuk meg a párt által összesen megszerzett országgyűlési helyek számát.
Mikor jelentkezhetünk át és hova?
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok általában a lakóhelyük szerinti szavazókörben szavaznak. Amennyiben egy magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár, aki a szavazás napján Magyarországon, de egy másik szavazókör területén tartózkodik, az utóbbi szavazókörbe átjelentkezve is gyakorolhatja választójogát. Az erre vonatkozó kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző második napon meg kell érkeznie a helyi választási irodához. Továbbá az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon (április 6-án) 16 óráig módosíthatja, vagy akár vissza is vonhatja a kérelmét, amelynek többek között tartalmaznia kell annak a településnek a megnevezését, ahol az átjelentkező választópolgár szavazni kíván.
Szavazhatunk-e a külföldi nyaralásunk alatt?
Amennyiben a nyaralásunk helyszínéül választott országban vagy városban található magyar külképviselet, és az ott történő szavazást a fogadó állam sem ellenzi, akkor külföldön is szavazhatunk. Ennek előfeltétele, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet nyújtson be. A kérelemnek tartalmaznia kell annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja. Fontos, hogy a kérvénynek legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napon (március 31-ig) meg kell érkeznie a meghatározott helyi választási iroda vezetőjéhez, aki azt a külképviseletekre továbbítja. A visszavonás tekintetében ugyanez a határidő érvényesül.
Hogyan szavazhat az, akinek nincsen magyarországi lakóhelye?
Azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, levélben szavazhatnak. Az ilyen helyzetben lévő állampolgároknak kérelmezniük kell a levélben szavazók névjegyzékébe történő felvételüket, amit legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napig tehetnek meg. Ebben az esetben a választópolgárok szavazólapját a szavazási levélcsomag tartalmazza, amelyet számukra – annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte – a Nemzeti Választási Iroda megküld. A választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodába, de a megfelelő határidők betartásával azt a külképviseleten is leadhatja, vagy akár bármelyik egyéni választókerület választási irodájának is továbbíthatja.
Hogyan szavazhat az, aki érzékszervileg sérült, vagy egészségügyi állapota korlátozza?
A fogyatékossággal élő választópolgár Braille-írással készült értesítő megküldését, könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldését, illetve Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazását kérheti a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során egyaránt. Emellett, akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása is igényelhető. Hangsúlyozni kell, hogy az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, segítője vagy akár a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét is igénybe veheti.
A szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár, mozgóurna iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében az illető szerepel, de az is jogszerű megoldás, ha a kérvény a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz érkezik meg. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki, úgy hogy a szavazás napján 19 óráig a mozgóurnával együtt visszaérkezzenek a szavazóhelyiségbe.
Hogyan szavazunk?
A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben a szavazóhelyiségben vagy mozgóurnával szavazhat. A szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet szavazni. A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Fontos, hogy a választópolgár a személyazonosságát vagy személyi azonosítóját és lakcímét igazoló dokumentummal (pl.: személyi igazolvány vagy jogosítvány és lakcímkártya) érkezzen a helyszínre. A szavazólapot a bal felső sarokban bélyegzőlenyomattal ellátva a szavazatszámláló bizottság adja át a szavazópolgár számára.
Meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, ha a választó számára a szavazás menete nem egyértelmű, jogában áll segítséget kérni a szavazatszámláló bizottságtól, amely a voksolás menetét bármilyen fajta befolyásolástól mentesen köteles ismertetni a választópolgárral. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, illetve listára lehet. Az érvényes szavazat leadásához a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonal szükséges. A szavazat érvényességét nem érinti, ha a szavazólapon az érvényesen leadott szavazat mellett a másik szavazat érvénytelen .
Miért érdemes szavazni?
Ritka az életben, hogy minden ember szava ténylegesen ugyanannyit ér, hogy például az államfőnek, az ország első emberének akarata ugyanakkora súllyal esik latba, mint bármely más állampolgáré. A demokratikus választás azonban ilyen helyzet. A választásokon az állampolgárok széles körének nyílik alkalma arra, hogy kifejezze a politikai akaratát, ezáltal pedig az ország, és benne a saját jövőjének alakulását befolyásolja. A választás tehát lehetővé teszi a politikai preferenciák megjelenítését legyen szó akár a mindenkori kormánypárt(ok) leváltásáról, vagy éppen a regnáló kormány politikájának megerősítésről. Minden egyes szavazat egyfajta visszajelzést jelent tehát a hatalomnak, az ellenzéki pártoknak, és magunknak, felelős állampolgároknak is. Szavazatunk leadásával pedig egy olyan jogot gyakorlunk, amelyért szüleink, nagyszüleink, vagy akár mi magunk is küzdöttünk.
Szabó Patrik, egykori Arsboni Gyakornok